A lovasok oldala!!

Magyar Lovas Szólások, Közmondások

Új magyar Közmondások, Szólások:

Abrakos csikó könnyen fickándozik.

Könnyű Szentmihály lovát abrak nélkül tartani.

Abrakát vivő lónak nem törik fel a háta.

Cigánylovon szánt. (=Hazudik)

Megadják a módját, mint Páliak a csikóherélésnek

Ló elli a csikót, de abrak az anyja

Elhányta már a csikófogát (= felnőtt, több esze lehetne)

Eb ura Fakó. (Fakó=lónév)

Többet költ a fakóra, mint érdemli a fara

Herélt lónak csak egy a lába

Hintós kocsi, kender hám, nemes ember, szürdolmány

Forrás: Magyar Szólások és Közmondások kézikönyve

Régebbi magyar Közmondások, szólások:

-

Ajándék lónak ne nézd a fogát.

-

Aki a lóval nem bír, a nyerget üti.

-

A lónak négy lába van, mégis megbotlik.

-

A lovát keresi, rajta ül.

-

Átesik a ló másik oldalára.

-

Azt a lovat ütik, amelyik húz.

-

Belejött, mint a cigány lova a koplalásba.

-

Csapjunk a lovak közé!

-

Csikós a kantárhoz, sarlós a kalászhoz.

-

Ha ló nincs, szamár is jó.

-

Egy cölöphöz két lovat ne pányvázz.

-

Embert a szavánál, lovat a zablánál.

-

Kilóg a lóláb.

-

Közös lónak túros a háta.

-

Lóra ha föl nem szállsz, ne lendítsd a lábad.

-

Madár a fészkéhez húz, csikó az anyjához húz.

-

Minden cigány a maga lovát dícséri.

-

Nagy a feje, búsuljon a ló.

-

Nem nagy bölcsesség az, ha valaki szemrehányó szót mond, az a nagy bölcsesség, ha olyan szót mond, mely az embert, ki bajba jutott, bátorítja szidalmazás nélkül, s megbiztatja, mint a sarkantyú a lovat, amikor felfrissült már az itatónál.

-

Rossz lóra tesz.

-

Veri, mint szódás a lovát. 

Baskír Lovas Szólások, Közmondások

-

Arany kantár a lovat nem jobbítja.

A madár röptében, a ló futtában, vitéz a csatában ismerszik meg.

Eb a szénát meg nem eszi, ám a lovat sem hagyja enni.

Egy lóra két hámot nem raknak.

Lovad ha elereszted, megfogod, szavad ha elereszted, meg nem fogod.

Lóval játszódó csikónak lába lesántul.

Kirgiz Lovas Szólások, Közmondások

Eb dühét farka mutatja, ló dühét füle mutatja.

Szűzkancából a szükség poroszkát parancsol.

Kazak Lovas Szólások, Közmondások

A balga az alatta lévő lovat hat hónapig keresi.

A kanca ha párba fogva megizzad, a csikó szabadon járva is megizzad.

Aki lovat tart, kínjától szabadul.

Állhatatlan  ló a lelket gyötri.

A lovat a csikó hagyja le, apát a fiú.

A lovat ne ostorral – abrakkal biztasd!

Anyja-rúgta csikónak nem sajog a húsa.

Bagoly-simogatással sólyom nem lesz, pokróc-magasztalással táltos nem lesz.

Csikót ki megülni nem tud, gyereket csinálni sem tud.

Egy hónapig míg nem lovagoltál, lovadat ne dicsérd, egy évig míg vele nem laktál, asszonyod ne dicsérd.

Egy kancának csecse kettő, egyik ha oda – teje nincs, egyik tevének púpja kettő, egyik ha oda – ereje nincs.

Egy kancától tarka is születik, fakó is születik.

Elváló barát a nyereg hátsó kápáját kéri.

Fejnek balta a rontója, lónak – a takonykór.

Férfi szárnya – a ló.

Ficánkol a csikó, de ménesét el nem hagyja.

Furfangos kanca két csődört is éhen hagy.

Gebén lovaglás helyett inkább gyalog járj.

Habos hóban a róka ficánkol, sarjú fűben a ló ficánkol.

Harapós ló a fogát nem mutatja.

Hatéves gyerek ha felül a lóra, hatvanéves öreg is kitér előle.

Hitvány csődör az anyját hágja.

Ingatag bokorhoz lovat ne köss. 

Jó csődör ménesét ló őrzi.

Jó hátasló patája magától meggyógyul.

Jó ló elől nem botlik, legföljebb hátul.

Jó lónak fogát ne firtasd, jó embernek korát ne kérdezd.

Kanca ha sok van, csikó is sok van.

Kancát ha lovagolsz, csikó nincsen.

Lankadt ember lova a kantárban megbotlik.

Ló a földet botlás nélkül meg nem ismeri.

Ló a havi abrakra gondol, teve az évi abrakra gondol, a szamár – ami a lába alatt van, arra gondol.

Ló ha nyughatatlan, belesoványul, férfi ha nyughatatlan, belevénül.

Lónak a híre nagy, tevének – a talpa.

Lónak epéje nincs, madárnak teje nincs.

Lónak titkát ha nem tudod, hátulról ne közelítsd.

Lóra keveset málházz, gyorsan hajtsd, tevére sokat málházz, lassan hajtsd.

Lovadat jártában ostorozd.

Lovad ha rossz, célod odavész, fiad ha rossz, erőd odavész, asszonyod ha rossz, vagyonod odavész.

Lovadnak ne az ezüst patkóját – a járását dicsérd.

Lovadtól bár megválsz, nyeregszerszámodtól meg ne válj.

Lovas a fizetségét gyalogosnak át nem engedi.

Lovas a szekeressel, ügetős a poroszkással útitárs nem lesz.

Lovas népnek sok az ellensége, gyalognépnek még több az ínsége.

Lovat ha nem becsülsz, gyalog lakolj, étket ha nem becsülsz, éhen lakolj.

Ménló az útra prüszköl, szűzkanca a szikesre.

Nyargalni a gyereknek dolga, nyeregbe ültetni az anyja dolga.

Pányvát ha nem fogsz, csikó nincs, ollót ha nem fogsz, bárány.

Poroszkát futtakor becsülnek, jó embert – holtakor.

Rossz ló a csikóval játszik.

Rossz nyeregnél szőrén lovagolnom jobb, rossz asszonynál nőtlenül maradnom jobb.

Sárga lóra ha nem ülhetek – ülök a sárga földre.

Sovány lónak ostor az ellensége, rongyos sátornak – az eső.

Szitok nélkül a ló nem szalad.

Telivér lóért a csikó fizet.

Telivér lovat ha arany patkóval patkolnak, a szamár is kényeskedve emeli lábát.

Ügyetlen legényen az ügyes ló kifog.