Lovaglás
A Rajtengedélyvizsga
Ahhoz hogy versenyezhess, le kell tenned egy vizsgát, amivel megmutatod tudásodat mind elméleti, mind gyakorlati kérdésekben.
Feltételek :
1.A vizsga korhatár nélkül letehető.Feltétel azonban,hogy a lovas birtokolja a lóismereti alapbizonyítványt.A vizsgázónak rendelkeznie kell: sportegyesületi tagság,sportorvosi engedély.
2.A vizsgán résztvevő lovak ill. pónik életkora legalább 5 év legyen és a vizsgakövetelmények szintjére kiképzettek legyenek.
3.Egy vizsgára lovanként legfeljebb két vizsgázó juthat.
Vizsgakövetelmények:
1. Díjlovaglás részvizsga
"E" osztályú díjlovagló feladat lovaglása egyénileg vagy osztályban a bíró döntése alapján,vezényszóra. Segédszár használható (kivéve az un.Weirother szárat).
E8-as díjlovagló program letölthető: http://www.horvath-lukacs.hu/dijlovas/eDressage/index.html
A bíró javaslatára lócsere lehetséges.Bírálatra kerül a lovas ülése és befolyása 10 - 0 pontszá mközött.
2. Díjugratás részvizsga
"E" osztályú stílusugratás (8 akadály ,80 cm magasság).Bírálatra kerül a lovas ülése és befolyása,a feladatmegoldás és az összbenyomás 10- 0 közötti pontszámmal.Az akadályhibák és az engedetlenség vagy a lóról esés nem jelentenek pontlevonást.A harmadik engedetlenség ill. a második lórólesés vagy bukás a vizsgából való kizárást vonja maga után.
3. Tereplovaglás vizsga
Kiegészítésképpen letehető a tereplovas vizsga is egy alkalmas terepversenyen való indulással.A vizsga elfogadható,ha azt 5 pontra értékelik.Ez a vizsga a Rajtengedélyvizsgától helyben és időben függetlenül is letehető.
4. Elméleti vizsga
Az "E" osztálynak megfelelő lovas alapismeretek.
Az állatvédelmi törvény idevágó részei és rendelkezései
A lovas viselkedése terepen,mezőn,erdőn és városi forgalomban
Vizsgáztatóhely,vizsgadíj
1. Vizsgát a Magyar Lovas Szövetség által elismert vizsgáztatóhelyen lehet szervezni az adott Megyei Lovasszövetség engedélyével.
2. Vizsgát nem lehet versennyel összekötni.
3. A vizsgadíjat a helyszínen a vizsgabizottságnál vagy csekken a MLSz részére kell befizetni .
4. A vizsga időpontját előre be kell jelenteni.
Vizsgabizottság
1. A vizsgán két vizsgabiztos vizsgáztat.Az elméleti vizsga szükség esetén megosztható a két vizsgabiztos között.
2. Vizsgabiztosok a Magyar Lovas Szövetség vizsgabiztosi listájáról hívhatók.
3. A vizsgabiztos és a rendező felelőssége,hogy összeférhetetlenség ne fordulhasson elő. (pl.hogy a vizsgabiztos volt a vizsgázó felkészítő edzője,vagy vezetője ill. edzője a vizsgáztatóhelynek,vagy rokoni kapcsolat áll fenn a vizsgázóval stb
)
Vizsgaeredmények
1. A részvizsgák a Magyar Lovas Szövetség szabályzata szerint kerülnek elbírálásra
2. A díjlovagló,díjugrató és elméleti részvizsgán külön-külön elkell érni az 5,0 pontot,ellenkező esetben a vizsgát sikertelennek kell minősíteni.A sikertelen vizsgát is be kell vezetni a vizsganyomtatványba.
Ismétlővizsga
A sikertelen vizsga után legkorábban 2 hónap elteltével ismételhető a vizsga.
Minden esetben az egész vizsgát ismételni kell.
Oklevél,rajtengedély
A sikeres vizsga után a Magyar Lovas Szövetség által kiadott oklevelet kap a lovas,a sportkönyvébe pedig bejegyzik a Rajtengedélyvizsga letételét.
A vizsgázott lovasok jogosultak Díjlovaglásban E és A osztályban, Díjugratásban B1a versenyszámban,Lovastusában előkezdő kategóriában hivatalos versenyeken indulni.
Lóismereti alapbizonyítvány
A lóismereti bizonyítvány a Magyar Lovas Szövetség Rajtengedélyvizsgájának feltétele.
Vizsgáztatást végezhet a Magyar Lovas Szövetség által elismert vizsgáztatóhely ill. a Magyar Lovas Szövetség engedélyével rendelkező egyesület.
A vizsgaidőpontokat előre be kell jelenteni.Az alapvizsgát a rajtengedélyvizsga napján is le lehet tenni.
Az egyesületeknek előkészítő tanfolyamokat is kell kínálniuk,melyeket lovasoktató vagy magasabb végzettségű edző vezethet.
Vizsgakövetelmények:
1. Gyakorlat
A vizsgázónak be kell mutatnia ,hogy magabiztosan tud bánni a lóval.
-a ló megközelítése,
- a ló vezetése,elővezetés ,megkötés
- elhaladás más lovak mellett
- elengedés legelőn
- felszerszámozás (nyergelés,kantározás)
- a ló viselkedésének felismerése
- lószállítás
2. Elmélet
a) A ló viselkedésformái,bánásmód,mozgatás
- fejlődéstörténet,viselkedésformák,viselkedés szerinti bánásmód,
- biztonsági szempontok,balesetmegelőzés
- a lovak megkülönböztetése és bírálata
b) Takarmányozás és takarmányozástechnika
- Anatómiai és emésztési alapismeretek
- Takarmányok és takarmányadagok
- Takarmányozástechnika
c) Lóegészségügyi alapismeretek
- Lóápolás,pataápolás,felszerelés
- Anatómiai alapok és fontosabb betegségek
- Vakcinázások és féregtelenítések
- Elsősegélynyújtás
d)Istállók,melléképületek,lovaspályák
- Alapismeretek az istállótípusokról,istállóklímáról,istállóberendezésről,kifutókról és legelőkről.
Vizsgáztatóhely,vizsgadíj
1.A MLSz által elismert vagy az MLSz engedélyével rendelkező vizsgáztatóhely.
2. A vizsga letehető egy másik vizsgával (pl.:Rajtengedélyvizsga) egyidőben is.Azonban lovasversennyel nem vonható össze.
3.A vizsgadíjat a rendező szedi be.
Vizsgabizottság
1.A vizsgán két vizsgabiztos vizsgáztat.Az elméleti vizsga szükség esetén megosztható a két vizsgabiztos között.
2.Vizsgabiztosok a Magyar Lovas Szövetség vizsgabiztosi listájáról kerülnek kijelölésre.
3.A vizsgabiztos és a rendező felelőssége,hogy összeférhetetlenség ne fordulhasson elő. (pl.: hogy a vizsgabiztos volt a vizsgázó felkészítő edzője,vagy edzője ill.vezetője a vizsgáztató helynek,vagy rokoni kapcsolatban áll a vizsgázóval stb
)
Vizsgaeredmény
A vizsgabizottság a vizsgát "megfelelt" vagy " nem felelt meg " módon értékeli.
Ismétlővizsga
A "nem felelt meg" vizsga a következő vizsgaidőpontban ismételhető,amikor a teljes vizsgát ismételni kell.
Oklevél
A MLSz a Lóismereti alapvizsga teljesítéséről oklevelet ad ki
Díjlovaglás
A díjlovaglás célja a ló alkatának, mozgásának és képességeinek harmonikus kifejlesztése. A szakszerű kiképzéssel a lovak izomzata lazává, mozgása lendületessé és rugalmassá válik. A kiképzés eredményeképpen a ló nyugodttá és figyelmessé, valamint együttműködővé válik. A díjlovagló versenyeken derül ki, hogy a kiképzés mennyire volt eredményes. A díjlovaglás programjai a kezdő kategóriától a közép- és nehézosztályú feladatokon át az Olimpiai Nagydíjig terjed. Ennek programját a Nemzetközi Lovas Szövetség írja ki. A feladatokat 0-10-ig terjedő pontszámmal értékelik, és a pontszámok alapján születik meg az eredmény.
A versenyek a ló ugrókészségét, képességét, ügyességét és engedelmességét, a versenyző lovas tudását teszik próbára különböző feltételek mellett. A versenyzők a hibákért hibapontokat kapnak. Az a versenyző nyer, aki a legkevesebb hibapontot kapja, és a legrövidebb idő alatt teljesíti a feladatokat. A legrangosabb díjugrató verseny az Olimpiai játékok díjugratása. A díjugrató versenyek pályái 1 m-től 1,6 m-ig kerülnek kiírásra. A cél az, hogy a legrugalmasabb, a legjobban tanított, a legügyesebb és a legfegyelmezettebb lovas és ló nyerje a versenyt.
A lovaspoló perzsa eredetű és feltehetően a legősibb labdajáték. Egy nagy sík mezőn a négy lovasból álló csapatok, hétszer nyolc percig tartó játékszakaszban, polóütőkkel az ellenfél kapujába igyekeznek juttatni a bambuszgolyót. A szünetekben a játékosoknak lehetőségük van lovat váltani. A játékra a gyors vágta, a hirtelen megállás, a ritmusváltások és a hirtelen fordulatok jellemzőek.
A lovastusa ? régebbi nevén military ? eredetileg a katonalovak összetett, háromnapos versenye volt. Ez a versenyág több, lóval végrehajtható feladatot foglalt magában, úgy mint a díjlovaglást, az akadályversenyt (steeplechase), a díjugratást és a távlovaglást. A háromnapos versenyt ? a mai értelmezéshez hasonlóan ? 1864-ben Dublinban rendezték meg először, az Olimpiai játékok programjába pedig 1912-ben került be. A sportág azóta átalakult, és a katonai erőpróbák helyett ma már egy világszerte ismert és elismert, ló és lovas összhangját ellenőrző, összetett lovassportról beszélhetünk. A verseny rengeteget finomodott, és előtérbe kerültek az állatvédelmi szabályok. A Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) szabályzatának értelmében minden versenyen a lovak és a lovasok biztonsága és jóléte a legfontosabb szempont. Ezen, igen komoly előírások betartására a mai versenyek szervezőinek és résztvevőinek jelentős figyelmet kell fordítaniuk. A szabályok betartását nemzetközi szaktekintélyekből álló bírói testület felügyeli az összes nemzetközi versenyen. Az akadályokat úgy tervezik, hogy korrekt kihívást jelentsenek a lovas és a ló képességeinek. Tapasztalt pályatervezők dolgoznak azon, hogy reális feladatok elé állítsák a lovast és lovát.
A mai ?modern? versenyek három versenyszámból állnak. Első napon a díjlovagló feladatot mutatják be a lovasok, melynek során a ló idomítottságát, ló és lovas összhangját kell minél eredményesebben végrehajtott gyakorlatokkal bizonyítani egy 60x40 méter nagyságú négyszögben. A második napon kerül sor a terepversenyre, ahol a versenyzők több kilométer hosszú pályán természetes akadályokat (farönköket, árkokat, téglafalakat, sövényeket) küzdenek le. A terhelés a kategóriától függ, így a kezdő lovas és ló rövidebb távon és ?szelídebb? akadályokon küzd, mint a tapasztaltabbak. A harmadik napon, a díjugratás során egy stadionban kialakított, verhető akadályokból épített pályán versenyeznek a lovasok. A végső sorrendet a három versenynapon elért eredmények alapján határozzák meg. A lovastusa ilyen értelemben a legkomolyabb kihívást jelenti a lovassportok között, hiszen igen magas szintű sokoldalúságot követel ló és lovas részéről egyaránt. A párosnak együtt kell bizonyítania a díjlovaglásban és a tereppályán ? próbára téve az összeszokottságot, kitartást és gyorsaságot. Végül az erőnlét utolsó próbáján, a díjugratásban is kiválóan kell teljesíteniük, ahol a verhető akadályok hibátlan leküzdése sok esetben igen nehéz feladatot jelent a rögzített terepakadályokhoz szokott lovak számára. A lovak állapotát a verseny során folyamatosan figyelemmel kísérik: állatorvosi szemle nyitja a versenyeket, s az utolsó versenyszámot megelőzően a verseny utolsó napján is beiktatnak egyet. A terepversenyről beérkező ló kondícióját is figyelemmel kíséri az állatorvosi bizottság. Amennyiben probléma merül fel, a lovat a verseny bármely pontján kizárhatják az egészségügyi vagy állatvédelmi szempontok betartásának érdekében.
A lovassportok (lovastusa, díjugratás, díjlovaglás) egyedülállóak az olimpiai sportágak között, amennyiben hölgyek és férfiak együtt versenyeznek mind az egyéni, mind a csapat küzdelmek során ? a hölgyek kiemelkedő sikereket könyvelhetnek el mindhárom sportágban. A három olimpiai lovassporton, továbbá a lovaglást szintén magába foglaló öttusán kívül nincs más olyan olimpiai sportág, melyben ember és állat együtt dolgozik a siker érdekében.