Kapcsolódó cikkek
Lóvásárlás felsőfokon (Forrás: Deluxe Magazin 2006-06-09)
Igaz, Magyarországon nem sokan engedhetik meg maguknak a lóvásárlás és a lótartás luxusát, de talán egy esetleges rossz döntését még kevésbé. Amennyiben lóvásárlásra adtuk fejünket, nem mindegy milyen célból, honnan, hogy, és mennyiéért vásároljuk e nemes állatokat.
Lóvásárlás: Lovat venni nem nehéz…? (Forrás: Nemzetközi Lovas Magazin 2002. februári száma)
Még ha határozott elképzeléseink is vannak jövendőbeli lovunkról, a lóvásárláskor számos dolog nem derül ki egyetlen pillanat alatt a lóról, amelynek vételéről döntenünk kell - hacsak nincs hozzá különleges tehetségünk, hogy az eladó dicshimnuszai mögött felfedezzük a valóságot. Ugyanakkor egy ló eladásának számos oka lehet, amely nem feltétlenül a lóval való elégedetlenségen alapul. Szomorú események vagy megváltozott életkörülmények nemritkán teszik szükségessé ezt a lépést.
Schütt József: A jövő a minőségi tenyésztésé (Szerző: Tóth István)
Schütt József a töki Patkó Csárda tulajdonosa kedvtelésből tenyészt ügetőlovakat, ez a hobbija, ám ezt ő a lehető legkomolyabban és a legprofibb módon műveli évek óta. Eredményei is őt igazolják: a derby győzelmet kivéve lovai csaknem mindent megnyertek az ügető pályán.
Az angol telivér fejlődése napjainkig (Szerző: Dr. Bokor Árpád Ph.D.)
A szigetország kedvező éghajlati és legeltetési viszonyai, valamint a versenyzés kiválasztó, selejtező és edző, izomzatot, szívet és tüdőt fejlesztő hatása teremtette meg a telivér lófajta alapanyagát.
Az angol telivér fajta kialakulása (Szerző: Dr. Bokor Árpád Ph.D.)
A 16. és 17. században volt a legnagyobb keleti mének befolyása, és ez idő alatt az 1791-ben "kiadott" General Stud Book (James Weatherby) listáján 103 mén található melyek importként a szigetországba kerültek. Ezek közül három mén alapított olyan vonalat, hogy leszármazottaik a mai modern telivértenyésztésben mind a mai napig számottevően jelen vannak.
A családtenyésztés jelentősége a lótenyésztésben (Szerző: Dr. Bokor Árpád Ph.D.)
Az állattenyésztés folyamán az ember megpróbálta a jó tulajdonságokat rögzíteni, a kedvezőtleneket pedig háttérbe szorítani. E törekvés célja az, hogy egyre jobb és jobb tulajdonságokat mutató egyedeket tenyésszünk.
A tenyészértékbecslés lehetőségei Magyarország sportlótenyésztésében (Szerző: Dr. Bokor Árpád Ph.D. és Petrovics Eszter)
A sportlótenyésztés célja olyan nemes megjelenésű, erőteljes, atletikus alkatú, kiváló mozgású természetes egyensúlyban járó ló tenyésztése, amely a lovassport feladatait magas szinten megoldani képes (HECKER W.).
A ló temperamentumának megítélése és helye a teljesítményvizsgálatban (Szerző: Dr. Bokor Árpád Ph.D.)
Manapság egyre többet hallani a különböző teljesítményvizsgálati, tenyészértékbecslési rendszerekről. A sportlófajtákban évek óta törekvés van arra, hogy országonként egyező, ill. nagyon hasonló tenyészértékbecslési rendszert vezessenek be annak érdekében, hogy eltérő fajtájú, országból származó, különböző országokban szereplő lovak összehasonlíthatóak legyenek.
Beltenyésztett-e a telivér? (Szerző: Dr. Bokor Árpád Ph.D.)
Az angol telivér fajta első törzskönyvét (General Stud Book) 1793-ban adta ki James Weatherby. Ezzel a fajtát lezárták, így a telivéreket zárt populációban tenyésztik, több mint 300 éve. Ezután csak az a ló minősülhetett és minősül ma is angol telivérnek, amelyik a könyvben lévő 237 kanca vagy 169 mén valamelyik leszármazottja
A sportlóátalakítás német útja (Szerző: Dr. Bokor Árpád Ph.D.)
Németországban a II. Világháború előtt gazdasági használatra történő munkaló-előállítás volt a tenyészcél, így a tenyésztési hagyományok és a lóállomány gyökeres megváltoztatása vált szükségessé a sportlótenyésztésre való átálláskor.
A sportlóátalakítás korszaka Európában (Szerző: Dr. Bokor Árpád Ph.D.)
A II. Világháború súlyos csapást mért a lóállományra. A háború befejezése után elkezdődött a lótenyésztés helyreállítása, a szétszóródott tenyészanyag felkutatása és a régi ménesekbe, vagy új tenyészhelyekre való csoportosítása.
Franciaország sportlótenyésztés (Szerző: Dr. Bokor Árpád Ph.D.)
Franciaország speciális helyet foglal el a sportlótenyésztő országok sorában. Alapvetően két fajta szerepel a francia lovassportban, az anglo-arab és a Selle français, a francia hátas.
A sportlóátalakítás angol útja (Szerző: Dr. Bokor Árpád Ph.D.)
Anglia és Írország kivételével, amely a falkavadászatra alkalmas ló tenyésztésével a mai modern tenyészcélnak megfelelő úton haladt, Németországnak (és a többi európai államnak) is gyökeres szemléletváltozásra, állománya típusának átalakítására volt szüksége és ez a folyamat még ma sem záródott le.
Hollandia sportlótenyésztése (Szerző: Dr. Bokor Árpád Ph.D.)
Ma már nem lehet sportlótenyésztésről beszélni Hollandia említése nélkül. Ez az ügyes és szorgalmas kereskedő nép ma már az egyik legjelentősebb sportló előállító ország.
Az angol telivér szerepe Magyarország sportlótenyésztésében (Szerző: Dr. Bokor Árpád Ph.D.)
Angol telivér populációnk mindig is világhírű volt, a Kárpát-medence éghajlata tökéletesnek bizonyult a szívós, kitartó lovak nevelésére. A tenyésztés a legnagyobb sikereit a XIX. század végén érte el, az 54 versenyében veretlen Kincsemmel és az Epsom Derby-nyerő Kisbérrel.
Mének és tények, lótenyésztés Németországban (Szerző: Szebényi Dániel, Forrás: Nemzetközi Lovas Magazin)
Az európai gazdasági válság a lótenyésztést sem kerüli el. Ha Németország példáját nézzük - amely ország világhatalom a sportlótenyésztésben -, akkor megállapíthatjuk, hogy az idei fedeztetési szezonban sok tenyésztő üresen hagyja kancáját. A méntulajdonosok nem tehetnek mást, mint hogy még jobb kiszolgálást nyújtanak a tenyésztőknek.
Tenyésztés: Ugróló tenyésztés Normandiában (Szerző: Szebényi Dániel, Forrás: Nemzetközi Lovas Magazin)
Narcos és Quat Sous: ki nem ismeri ma Európában e két mén nevét, akik szenzációs ivadékaik által hívták fel magukra a figyelmet a nemzetközi díjugratósportban? Mindkét kivételes mén - melyek korábban Eric Navet, illetve Eduard Couperie alatt maguk is bizonyították képességüket - ősrégi, tudatosan szelektált kancacsaládból származik. A kancacsalád ápoló és értő gazdái pedig nem mások, mint a francia lótenyésztést meghatározó alakjai: a Brohier család.
Tudja-e hogy...Mi végre tenyésszünk lovat? (Szerző: Dr. Pataki Balázs, Forrás: Magyar Lovas Kör)
Magyarország lóállománya az 1980-as évek végén 80 ezer körül mozgott. A rendszerváltás idején a földterület-kárpótlások, az ebből keletkező új remények, s nem utolsósorban nosztalgiák hatására az állomány növekedni kezdett. Erre az időre datálódik a tenyésztő egyesületek megalakulása; egyre több, más szakmából élő, de lószerető ember kezdett el lovat tartani, tenyészteni.
A csikónevelés a kistenyésztők szemszögéből (Szerző: Vér Imre, Forrás: Magyar Lovas Kör)
Régen elmúltak azok az idők, amikor a hadsereg lóigénye folyamatosan tenyésztésre sarkallta a lóhoz értő gazdát, mert az általa nevelt jó minőségű csikónak a pótló felvásárlás viszonylag biztos és gazdaságos értékesítési lehetőséget jelentett.
Mi lesz veled telivér? (Szerző: Vér Imre, Forrás: Magyar Lovas Kör)
Az angol telivérek helyzete válságosra fordult, felén így is, úgy is túladnak. Árverést hirdettek meg Dióspusztán és Budapesten, a Kincsem Parkban. Licitálás 1 db 2 éves ménre volt 250 000 Ft-ról 420.000 Ft-ra. A kikiáltási árak 150.000 Ft-tói kezdődtek.
Tenyésztésben is holland példa (Szerző: Reischl Gábor, Dr. Várady Jenő, Forrás: Magyar Lovas Kör)
Keserű kritikát olvashattunk a Lovasfutár hasábjain: "Ménjeink, néhány kivételtől eltekintve, középszerűek, kiemelkedő saját teljesítménnyel alig rendelkeznek, a kancaállományról pedig ne is beszéljünk."
