Nos a fajták felismerése nem könnyű, de vannak olyan lófajták, melyeknek van pár jellegzetes formájuk, alakuk.
Pónik:
Fjord póni: Az állkapocs általában vaskos. A fejen apró hegyes fülek találhatók. Izmos váll, a lapockák inkább meredekek, mint dőltek, de a mozgás ennek ellenére meglehetősen szabad. Lapos mar. A fakó színű alapon a fekete hátszíj az üstöktől egész a farokcsíkig terjezd. A farok dús és vastag, gyakran ezüstös, néha mélyen tűzött. A csánkok különösen erősek. Az erős, hengeres törzs rövid és erős lábakon nyugszik. A lábak ízületei kifejezettek. Színek: Zsemle fakó
Gotland: Rövid nyak. A lapockáklk noha erősek, meglehetősen meredekek. A farok mélyen tűzött. A hátső lábak kevéssé csontosak és nem mindig szabályosak. A A hátső lábak gyakran fejetlenek. A törzs könnyű és keskeny, a Gotland ennek ellenére kitartó. Színek: Pejtől a fakóig
Hucul: A fej közepes méretű, sok tekintetben ,,primitív", de nem nélkülöz némi nemességet sem. A lapockák inkább meredekek. Lapos, izmos mar. Mélyen tűzött far. Erős, sokat bíró lábak és paták. A szelektív tenyésztés javított a hátsó láb szerkesztésén. Rövid kompakt törzs. A paták egyöntetűen egészdégtetűen és a pónik biztos járásúak. Színek: Tarka, pej, fakó
Konyik: Rövid, erős nyak. A hát rövid és meglehetősen széles. Erős jólizmolt far. -a sarok felett egész kevés bokaszőrzet található. Erős, jó felépítésű hátulsó lábak. A törzs erős és mély a melkas. A viszonylag meredek lapockákhoz kapcsolódó mellső lábak kiválóak az igavonáshoz. Színek: Fakó
Haflingi: A nyak mi8ndig jó formájú és izmos. Erős ágyék. Kedves, barátságos benyomást kelt a fej, nagy szemekkel, tág orrlyukakkal, és apró, mozgékony fülekkel. A törzs viszonylag hosszú, és a mellkas mély. Természetnél fogva biztos járásúak, a lehető legjobb láb- és pataszerkezettel. Színek: Sárga, fakó
Izlandi póni: A fej egyenes, a testhez képest nagy és nehéz. Az állkapocs vaskos, igen jellegzetes. Viszonylag kicsi, de erős alkat, ami képessé teszi az izlandi pónit arra, hogy gyorsan, hosszú távon szállítson nagy súlyt. Öröklődően egészséges pata, és biztos járás nehéz terepkörülmények között. Az alkar erős. A lábszárak általában rövidek. Színek: Minden
Merens: A fej szőrei vastagok, durvák, ezzel védenek a hideg ellen. Meredek lapocka. Lapos mar. A hátsó lábak gyakran tehénállásúak. A farok mélyen tűzött, és akárcsak a sörény, ez is vastag és durva. A törzs mély, a far gyakran csapott. A paták olyan kemények, hogy ritkán van szükség patkóra, a szaru kivételesen tömör. Színek: Fekete
Pottock: Rövid nyak. Meredek lapockák. A hát általában hosszú. A far gyakran gyengének tűnik, mégha esetleg nem is az. Hajlamosak hátul a tehénállásra. A lábak ritkán jó felépítésűek, de jól bírják a nehéz munkát. Színek: Pej, sötétpej, tarka
Landesi: Terhelt lapockák. Egyenes hát. A far nem hosszúés a farbúbtól lejtősen tart lefele, a farok viszont meglehetősen magas tűzésű. A lábak vékonyak és nem eléggé csontozottak. A paták egészségesek és kemények. Színek: Pej, sötétpej, sárga
Shetlandi póni: Érzékeny, intelligens fej, helyes, néha kissé szögletes ajakkal. Az orrjárat üregrendszere kiterjedt, ami lehetővé teszi a lvegő felmelegítését a tüdőbe jutást megelőzően. Apró, éber fülek. A sörény és a farok kivételesen sűrű, ami jó védelmet nyújt az időjárás viszontagságaival szemben. A lábak ízületei tiszták, jól érezhetőek, a csontok laposak. A lábak rövidek és erősek. Kerek, kemény paták, palaszürke szaruból. Színek: Mindenféle
Highlandi póni: A fejnek - amely figyelmes, kedves benyomást kelt - a szemektől az orrig terjedő szakasza rövid, a homlok és az orrlyukak szélesek. A nyak erős, de nem rövid. A mar általában lapos. A hát nagyon erős, és jellemző a hátujj. Jó paták, mentesek mindenféle betegségtől. Zömök testalkat, a nagy törzsnek van mélysége, a bordák ívesek. Lágy selymes kokaszőrök. Színek: Mindegyik, beleértve a fakót is.
Dales: A fej finom, nyomtá sem mutatja a Clydesdale behatásának. Az erős lapockatájék az igás jellegre ital, és hozzájárul. A melső lábank akciós lábtőtevékenységhez. A lában rövidek és erősek, a bokaszőrök selymesek. A fajta híres a jó pataminőségéről. A csánk és izmos far hatalmas húzóerőt kölcsönöz a fajtának. Színek: Fekete
Fell póni: A nyaka nyaka hosszabb, mint a dales pónié. Dőlt lapocka, ami előnyös a lovagláshoz. Mély, dongás törzs. A palaszürke paták kemények, amelyek kiválóan alkalmasak a fennsíkon való munkához. Színek: Fekete, sötétpej
Falabella: A fej gyakran nehéz és nagy a testhez képest. A sörény dús és vastag. Gyakori a szarvasnyak, jól fejlett alsó torokéllel. A mar többnyire lapos. A far általában csapott, a farok mény tűzésű. A csánkok néha gyengék és kardos lábállás gyakori. A lábak gyenge csontozatúak ls hibás szerkezetűek lehetnek. Az elülső és hátulsó lábszár gyakran szabálytalanul illesztett. A farok a shetlandi póniéhoz hasonlóan vastag és dús. Színek: Minden szín, beleértve a mintázatokat is
Majd még lesznek de most elfáradtam!